Pénzügyminisztérium
Dátum.: 2002. 09. 03.
1051 Budapest, József
Nádor tér. 2-4.
László Csaba Pénzügyminiszter Úr részére
Tisztelt Miniszter Úr!
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége /TEBÉSZ/ ez év márciusában örömmel fogadta, hogy a szocialista-liberális koalíció kormányra kerülése esetén megoldást kíván találni a kárpótlási jegyek évek óta húzódó végleges bevonására. Nem zárható ki, hogy az Ön által megfogalmazott ezen ígéret is hozzájárult a két korábbi pénzügyminiszterben csalódott befektetők választási aktivizálódásában, amely talán szintén hozzájárult, hogy lehetősége legyen választási ígéretének betartására. Sajnálattal tapasztaljuk azonban, hogy a nyilvános ígéret ellenére – mely augusztus végét jelölte meg - csúszik a jegybevonási kormány-előterjesztés koncepciójának elkészülte és a pénzügyminisztériumban történő elfogadása, valamint annak ismertetése. Szeretnénk remélni, hogy ez a késlekedés kizárólag a probléma komplex voltából adódik. Ezért a TEBÉSZ új javaslatával szeretné segíteni a mihamarabbi, végleges koncepció kialakítását.
Mindenképpen előrelépésnek tekintjük a korábbi pénzügyi vezetések álláspontjához képest, hogy Ön az országgyűlési képviselő választás kampányidőszakában nyilvánosan elismerte, miszerint a kárpótlási jegyek bevonásának módozatainál törvénysértő lenne az alanyi jogú jegytulajdonosokat megkülönböztetni a másodlagos tulajdonosoktól. Kijelentette továbbá, hogy a még kintlévő körülbelül 7 milliárd forint értékű kárpótlási jegy bevonásának ügyét 2 éven belül le kívánják zárni. Úgy tűnik mindazonáltal, hogy a kárpótlási jegyek készpénzes bevonását e pénzügyi kormányzat sem látszik támogatni, helyette a „vagyon útján” történő rendezést preferálja. A TEBÉSZ a jegyek minél hamarabbi bevonására kétféle megoldást is elképzelhetőnek tart. A korábban alkalmazott, ám mára több sebből vérzőeljárás, a részvényeket kárpótlási jegy ellenében történő nyilvános forgalomba hozatal kiegészítéseként a TEBÉSZ szívesen látna egy szélesebb állami vagyon kört bevonó keresletet támasztó jegybevonási megoldást is.
1. a korábbi gyakorlat. Az ÁPV Rt. a részben, vagy egészében állami tulajdonú társaságok részesedésének értékesítésekor a rögzített áron nyilvánosan forgalomba hozott részvények ellenértékeként közvetlenül elfogadva vonja be a kárpótlási jegyeket. Ez esetben természetesen csak olyan társaságok jöhetnek igazán szóba, melyek a piac számára már a csere előtt is pontosan és hitelesen meghatározható értékkel rendelkeztek. Ezek köre sajnos elég szűkre szabott, szinte csak a már jelenleg is tőzsdén lévő társaságok tartoznak ide (Antenna Hungária, Richter, MOL). Az átváltási árfolyamot viszont – a korábban esetenként követett gyakorlattól eltérően -, itt is úgy kell meghatározni, hogy a kárpótlási jegy, a törvény által meghatározott névértékén (a címletérték 174,2 %-a) kerüljön beszámításra. Nem tőzsdei állami társaságok (MVM, Malév, Mahart, Dunaferr, Bábolna) részvényeinek kárpótlási jegy ellenében történő forgalomba hozatala esetén a részvény valós piaci érték meghatározását - még ha azt neves könyvvizsgáló végzi is el és egyben a forgalomba hozatal a cég tőzsdei bevezetéshez is kapcsolódna -, a múltbéli rossz tapasztalatok miatt a TEBÉSZ komoly problémaforrásnak tartja. Ez esetben ugyan is a részvény előzetes piaci megmérettetése hiányában probléma lenne a mindkét fél (állam-jegytulajdonosok) számára elfogadható beváltási arány.
2. a TEBÉSZ új javaslata. Az állam másodlagos keresletet teremt a még kintlévő kárpótlási jegyek iránt. E megoldás lényege, hogy ezután bármilyen állami tulajdon eladásakor a kiválasztott vevőnek a vásárlási ár 10 %-át kárpótlási jeggyel is lehetne fizetnie, amit az állam törvényi kötelezettségéből adódóan természetesen névértéken (a címletérték 174,2 %-a) számítana be az árba. Ennek beszerzése, mivel tőzsdei nyilvános értékpapírról van szó, a potenciális vevőjelöltnek nem jelentene megoldhatatlan feladatot. Az így bevonható értékesítési kör jelentős nagysága miatt, az állam gyakorlatilag észrevehető bevételkiesés nélkül meg tudná oldani a kárpótlási jegyek teljes bevonását. Már az eddig napvilágra került állami nyilatkozatok alapján eladásra szánt vagyon általunk javasolt hányada is jelentősen csökkentené a közkézen lévő kárpótlási jegyek mennyiségét. A TEBÉSZ a 10 %-os megoldásba bevonhatónak tartja az összes többségi, vagy teljesen állami tulajdonú társaság értékesítési pályázatát, például a 2 éven belül eladásra szánt három bankot (Postabank, Konzumbank, Földhitel- és Jelzálog Bank) is. Szintén potenciális lehetőség a nyilatkozatok szerint a közeljövőben részben, vagy egészében eladásra szánt néhány állami társaság (MVM, Malév, Mahart, Dunaferr, Bábolna) is. Ezek együttes tervezett bevétele már a több 100 milliárd forintot is meghaladhatja. További kereslet támasztó lehetőség mindazonáltal az állami tulajdonú ingatlanok értékesítése, illetve a különböző cégekben még meglévő kisebbségi állami részesedések eladása is.
E javaslatunk jelentős előnyökkel rendelkezik:
- Az állam számára az 1. pontban jelzett eljáráshoz képest olcsóbb, mivel nincsenek járulékos költségek (forgalmazási jutalék, hirdetési költségek).
- Az állam számára nincs olyan kockázata, hogy a rossz beváltási arány miatt a jegytulajdonosok nem fogadják el a felkínált részvényeket, ami tovább tolhatja a végső határidőt
- Lehetőséget teremt a kisebb összegű, vagy a visszamaradt, úgynevezett töredék jegyek kivonására is
- Jótékony hatást gyakorol a kárpótlási jegy tőzsdei kereskedésére
- Kizárja a bennfentességet
- Folyamatos bevonást tesz lehetővé, ami sok tekintetben előnyösebb a kampányszerű eljárásoknál
A TEBÉSZ álláspontja szerint, mivel az 1. és 2. pont ötvözése – törvényi tiltás híján - kizárólag a Pénzügyminisztérium ÁPV-t utasító döntésén múlik, így kizárólag politikai döntés kérdése mikorra zárható le véglegesen a kárpótlási jegyek bevonásának ügye.
Bízom benne, hogy a TEBÉSZ új javaslatát megfontolásra érdemesnek találja és egy közeli, ám alkalmas időben lehetőséget biztosít a kérdéskör kapcsán személyes találkozóra is.
Tisztelettel: