TEBÉSZ közlemény: A Fővárosi Bíróság 2004. január 19-én, I. fokú, nem jogerős ítéletében elutasította a TEBÉSZ azon keresetét, amelyben két olyan kérdés megválaszolásának kötelezését kérte, amelyekből a közvélemény megismerhette volna, hogy Szász Károly, a PSZÁF elnöke befolyásolta-e az AMSTEL/Brau felvásárlási ügyben folytatott államigazgatási eljárás kimenetelét. A Bíróság szerint azért nem kell a kérdésre a felügyeletnek válaszolnia, mivel a válaszok úgynevezett döntés előkészítéssel összefüggő adatnak minősülnek, s mint ilyeneket az adatvédelmi törvény alapján az állami szerv nem köteles nyilvánossá tenni. Ennek sajnálatos következményeként viszont, a TEBÉSZ minden erőfeszítése ellenére, továbbra is titok maradhat, hogy Szász Károly befolyásolta-e felvásárlási ügy vizsgálatának végeredményét. Mint emlékezetes a PSZÁF a Heineken csoport és annak magyarországi leányvállalatának, az Amstel Rt-nek a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Brau Union Hungária Sörgyárak Rt-ben történt befolyásszerzését tavasz ősz elején hivatalból vizsgálta. Bár a felügyelet a törvénysértő befolyásszerzés tényét megállapította, feltűnően enyhe bírságot szabott ki. A lehetséges 500 ezer – 100 millió forintos sávon belül, mindössze 1 millió forintra bírságolta az Amstel Rt-t. A TEBÉSZ, mint a kisbefektetők érdekvédelmi szervezete nagyon furcsának találta a PSZÁF akkori megnyilvánulásait és viselkedését, ezért szerette volna a felügyeleti tevékenység hátterét a lehető legjobban megismerni. Ennek érdekében 2003. október 28-án levelet intézett a PSZÁF elnökéhez, melyben a lefolytatott és a nagyszámú Brau Rt. kisrészvényes miatt közérdeklődésre is számot tartó felügyeleti vizsgálat módszereivel és körülményeivel kapcsolatos kérdéseket tett fel. A levél 5 kérdést tartalmazott. Ezek a kérdések a következők voltak: 1. A felügyelet mely munkatársai, illetve személy szerint Ön milyen eseményeken és cselekményekben vett részt az AMSTEL Rt-t érintő vizsgálatok kapcsán? 2. Személyesen Ön adott-e és ha igen, milyen tartalmú utasítást a AMSTEL Rt-t érintő vizsgálatokat végző felügyeleti dolgozók részére? 3. A felügyelet mely munkatársai, illetve személy szerint Ön hányszor beszélt telefonon, hol, hányszor és milyen körülmények között találkozott az AMSTEL Rt., vagy a Brau Rt. vezetőivel, munkatársaival? 4. A 3. pontban nevesített találkozók alkalmával milyen cselekmények történtek, milyen tárgyak kerültek átadásra, illetve ezeken, vagy telefonon milyen ígéretek és ki részéről hangzottak el? 5. Ha a 3. pontban nevesített találkozók között volt olyan találkozó amely nem a PSZÁF épületében zajlott le, akkor az hol történt és az ott esetlegesen felmerült költségeket ki és milyen módon fizette? A PSZÁF a kérdések megválaszolását nyilvános közleményben kifejezetten megtagadta, kihangsúlyozva, hogy már a kérdések feltevését is rágalmazásnak minősíti. A TEBÉSZ a válaszok kikényszerítése érdekében, 2003. november 27-én pert indított a Fővárosi Bíróságon közérdekű adat közlésének kötelezése tárgyában. A perindítás bejelentése után, talán pont annak hatására a PSZÁF december 9-én kelt levelében mégis megválaszolta a TEBÉSZ 3., 4., és 5. kérdését. A válasz a következő volt: „A Felügyelet egyetlen munkatársa, így annak elnöke sem beszélt telefonon, és nem is találkozott sem az Amstel Sörgyár Részvénytársaság Magyarország, sem a Brau Union Hungária Sörgyárak Rt. egyetlen vezetőjével, munkatársával sem.” „A vételi ajánlatra irányuló eljárásban, valamint a vizsgálati eljárás során az érintett társaságokkal jogi képviselőjük útján érintkezett a Felügyelet. Az írásbeli megkereséseken túlmenően szóbeli egyeztetésekre is sor került a Felügyelet ügyfélfogadásra irányadó szabályzatai szerint, azonban egyéb, a PSZÁF hivatalos helyiségén kívüli találkozó nem volt, ennek megfelelően sem költségtérítésről, sem ígéretről, sem átadott tárgyakról nem adhatunk tájékoztatást.” Ezek után a TEBÉSZ – már a bírósági tárgyaláson - keresetét az első két kérdés megválaszolásának kötelezésére módosította. Ezt a keresetet utasította el a Fővárosi Bíróság, mivel az így megadandó adatokat döntés előkészítéssel összefüggő adatoknak tartotta. Budapest, 2004. január 19. |