Nyilatkozat

a Postabank érvénytelenített részvényei helyébe lépett részvények értékesítésére kiírt pályázat elbírálásáról

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöksége az alábbi nyilatkozatot teszi közzé:

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) megdöbbenéssel és értetlenséggel fogadta a Postabank és Takarékpénztár Rt. – 2000. május 29-én a Magyar Tőkepiacban közzétett -, korábban érvénytelenített részvényei helyett kibocsátott részvények értékesítésére kiírt pályázat eredményét.

A TEBÉSZ szerint a Postabank legfelsőbb vezetése törvénysértő módon járt el, amikor a legmagasabb vételi ajánlatot tevő pályázatot formai okok miatt érvénytelennek minősítve kizárta az értékelésből, és ezzel kárt okozott kisrészvényesei egy részének. A zavaros magyarázat miatt a TEBÉSZ a gyors felügyeleti intézkedés mellett feltétlenül szükségesnek tart egy átfogó felügyeleti vizsgálatot is, mivel az ügy mögött jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, esetleg személyi összefonódás gyanítható!

A Postabank 2000. május 15-én a Magyar Tőkepiacban pályázatott tett közzé a bank korábban kibocsátott, ám a névérték 5 forintra történő leszállítása után 13.237 db lebélyegzésre, illetve cserére le nem adott, ezért 1999 decemberében érvénytelenné nyilvánított részvények helyébe lépett, újranyomtatott részvények értékesítésére. A kiírás szerint a pályázaton, melyen csak a bank jelenlegi részvényesei tehettek ajánlatot a legmagasabb áron tett ajánlat a győztes. Névérték alatti, azaz 5 forintnál olcsóbb ajánlatot nem fogadnak el. Egyéb értékelési szempontot a pályázati kiírás nem tartalmazott. A Magyar Tőkepiac 2000. május 29-ei számában kihirdetett pályázati eredményből kiderült, hogy a kiírási határidőn belül három közjegyző által érvényesnek minősített ajánlat érkezett. Ebből egyet a pályázatnak nem megfelelő vételár meghatározás miatt a Postabank vezetése, mint bírálóbizottság érvénytelennek nyilvánított. A pályázati árat ez esetben nem hozták nyilvánosságra, míg a másik kettő a névérték 100 %-a, azaz 5 Ft-os, illetve 200 %-a, azaz 10 Ft-os ajánlatot tartalmazott.

A TEBÉSZ információi szerint az elutasított ajánlat egy részvényre vetítve a névérték 305 %-os, azaz 15,25 Ft-os ajánlatot tartalmazott, mely egyértelműen a legmagasabbnak minősíthető. A Postabank a legmagasabb ajánlatot tevőt azért utasította el, mivel ajánlata fillért is tartalmazott, melyet a Magyar Nemzeti Bank 1992-ben és 1996-ban kivont a forgalomból.

A TEBÉSZ álláspontja szerint a Postabank állami meghatározó tulajdonosa által tavaly kinevezett vezetése Pincz Gábor korábbi bankelnök szellemi örökét részben továbbvíve, jogsértő magatartásával, bizonyos érdekcsoportoknak különleges előnyöket biztosítva, szándékosan okoz károkat a bank kisrészvényeseinek. A hivatkozásként említett MNB rendelet a fillér érméket vonta ki a forgalomból és nem szüntette meg a fillért, mint a forint váltópénzét. Ezt több tény is bizonyítja:

Egy 1999-es APEH állásfoglalás kifejezetten nevesíti, „a fillér, mint a forint váltópénze továbbra is létezik, például bankszámlapénz formájában”.

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyik idei rendelete a tejtámogatást forint fillér egységárban határozza meg.

A közüzemi számlákon (gáz, villany, telefon) az egységárakat és részösszegeket két, három tizedes pontossággal forint fillér egységekben adják meg a szolgáltató társaságok, melyet eddig egyetlen állami hatóság sem kifogásolt.

Az MNB a devizák középárfolyamát egy egységre számítva két tizedes pontosságig forint fillér árban közli, (pl. 1$ 270,07 Ft) melyet a bankok is természetesen átvesznek. Többek között a Postabank. Devizavásárlás, vagy eladás esetén viszont, ahogyan az MNB rendelete egyébként elő is írja a végösszeget a matematikai kerekítés szabályai szerint kell kiszámolni.

Bár a trükkös pályázati bírálattal a Postabank vezetése csak minimális (5,25Ft/részvény) kárt tudna okozni kisrészvényeseinek - mivel már nem nagyon maradt mit elvenni tőlük -, az eset mégis kiemelt figyelmet érdemel. A pályázatot elbírálok szelektíven próbálják értelmezni a jogszabályokat. Olyan indokkal próbálnak egyenlőre érthetetlen okból befolyásolni egy pályázat eredményét, mellyel ellentmondó gyakorlatot saját bankjuk is alkalmaz.

A TEBÉSZ ezen nyilatkozat közvetlen elküldésével felkéri a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a következőkre:

1.      a törvényesség helyreállítása érdekében akadályozza meg a furcsa hátterű részvényértékesítést,

2.      Szólítsa fel a Postabankot - a pályázati kiírás szövegének megfelelően - legtöbbet ajánló pályázóval történő szerződéskötésre, mellyel megakadályozhatja a Postabank kisrészvényeseinek további megkárosítását,

3.      folytasson átfogó vizsgálatot a pályázattal és annak elbírálásával kapcsolatban, mivel az ügy mögött annak furcsasága miatt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, esetleg személyi összefonódás gyanítható!

Budapest, 2000. június 13.