Dr. Mádl Ferenc Köztársasági Elnök Úr
részére

Tisztelt Elnök Úr!

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének (TEBÉSZ) álláspontja szerint a Parlament által elfogadott 1995. évi CVII. törvény (szja) új rendelkezései közé Alkotmányellenes pontok is kerültek.

Ezért arra kérjük Önt a több mint 1 millió tőkeszámlával rendelkező magánszemély nevében, hogy az 1995. évi CVII. törvény (szja) módosított szövegének aláírása és kihirdetése előtt kérjen arra az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt, különös tekintettel a 67.§., és a 67/A.§. adóelőleg meghatározásának módjára.

A Parlament a személyi jövedelemadóról szóló törvény 67.§.-át (az árfolyamnyereségből származó jövedelem) úgy módosította, hogy 2001-től 20%-os forrásadó sújtja a tőkeszámlára tehető tőzsdei részvények árfolyamnyereségéből elért jövedelmet. A törvény azt is tartalmazza, hogy minden nyereségesen lezárt ügylet után adóelőleget kell fizetni, míg a veszteségeket csak az év végén lehet elszámolni.

Álláspontunk szerint ezen adó és adóelőleg elszámolási mód ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányának igazságos közteherviselést szabályozó rendelkezésével (70/I.§.). A törvényszöveg azonos mértékben határozza meg a teljes évre fizetendő adó mértékét (20%), valamint az év közben fizetendő adóelőleg nagyságát (20%). Ennek következményeként, a tőzsdei ügyletek specialitása miatt biztos, hogy a befizetett adóelőleg kisebb-nagyobb hányadának visszaigénylésére kényszerít szinte minden magánszemély befektetőt. Szakmai nonszensz azt feltételezni ugyan is, hogy a tőzsdén lehetséges csak nyereséges üzletet kötni. Ezt bizonyítja a 67/A.§.-ban (tőzsdei határidős, opciós ügyletből származó jövedelem) több éve hasonló módon szabályozott adószámítás tapasztalata is. Eszerint az ilyen ügyleteket végrehajtó magánszemélyek mindegyike, év végén visszaigényelt az év közben befizetett adóelőlegéből. A piaci tapasztalatot alátámasztja valószínűleg az APEH statisztikája is.

Álláspontunkat a 35/1997 (VI.11.) AB határozat indoklásában leírt alkotmányértelmezésre alapozzuk. Eszerint:

„Az adóelőleg kiszámítására nézve a törvényalkotó általában többféle – alkotmányellenesnek nem minősíthető – szabályozási módot is kialakíthat. Ezeket a számítási módokat általában az jellemzi, hogy az adózók egy részénél végelszámoláskor túlfizetés jelentkezik, míg más adózókat pótlólagos befizetésre kell kötelezni. Éppen ezért az Alkotmánybíróság az adóelőleg kiszámítási módját – bizonyos alkotmányos korlátok között – adótechnikai szabályként kezeli”…„Amennyiben azonban az előleg adókulcsa oly módon került megállapításra, hogy azzal az adózók teljes körére és teljes bizonyossággal megállapítható lesz az adó túlfizetése, akkor az már túllép a megengedhető átmeneti aránytalanságon, lényegét tekintve az állam javára előírt kényszer hitelnyújtás a jogosult részéről.”

A TEBÉSZ reméli, hogy Ön, mint jogászprofesszor meg tudja ítélni, hogy kérésünk kellőképpen megalapozott-e vagy sem.

Várva kedvező döntését.