Tisztelt Alkotmánybíróság!

 A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (Bírósági végzés: 13.PK.60796/1998/4, székhely: 1118 Budapest, Otthon utca 12.) az Alkotmánybírósághoz 2001. január 12-én eljuttatott, 28/B/2001 ügyszámon nyilvántartott jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára vonatkozó indítványát részben visszavonja.

Visszavonja a beadványában 2. és 3. pontokban megfogalmazott alkotmányossági vizsgálatokra tett indítványát, azaz

„2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67. § (5) bekezdés alkotmányellenességének vizsgálatát, mivel álláspontunk szerint az ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/I. §-ával,

3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 67/A. § (4) bekezdés alkotmányellenességének vizsgálatát, mivel álláspontunk szerint az ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányának 70/I. §-ával”

Továbbra is fenntartja azonban a beadvány 1. pontjában megfogalmazott alkotmányossági vizsgálatra tett indítványát, azaz

1. Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 267. § (2) bekezdés alkotmányellenességének vizsgálatát, mivel álláspontunk szerint az ellentétes a Magyar Köztársaság Alkotmányának 2. §-ának (1) bekezdésével,

továbbra is kéri a jogszabályhely alkotmányellenességének kimondását, valamint

az 1. pont alatt felsorolt 2000. évi CXIII. törvény 267. § (2) bekezdéséből „a 67. § (7) bekezdése” szövegrész 2001. január 1-re visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését!

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége továbbra is kéri beadványa gyors elbírálását, mivel az abban foglaltak az állampolgárok széles körét érinti, így indokolt a sürgősség!

A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) a másfél éve kezdeményezett alkotmánybírósági eljárás gyorsítása érdekében döntött beadványának részbeni módosítása mellett. A beadvány szövegének áttekintésekor észleltük, hogy a 2., 3. pontokban érintett szabályozás 2002. január 1-jétől megváltozott. Az új törvényszöveg, mely a korábbi minden üzlet utáni adóelőleg fizetés helyett negyedéves bontású, göngyölített elszámolású fizetési kötelezettséget ír csak elő, álláspontunk szerint már nem alkotmányellenes. Ezen adóelőleg fizetési rendszer a befektetők számára kedvező, ezért azt a TEBÉSZ is teljesen elfogadhatónak tartja. A TEBÉSZ így az adóelőleg fizetés módját szabályozó rendelkezések vizsgálatának visszavonásával kívánja tehermentesíteni az Alkotmánybíróságot a nyilvánvalóan fölösleges eljárás lefolytatásától.

Bízunk benne, hogy meggyorsítja beadványunk ügyében az ítélethozatalt, ha az aktuális szabályozást figyelembe véve a 2. és 3. pont alatt kért vizsgálatot, azok okafogyottsága miatt kifejezetten visszavonjuk!

A 2002. június 26-án kelt végzés kapcsán tisztelettel kívánom megjegyezni, hogy az abban említett 361/B/1994. AB határozat külön nevesítése nem értelmezhető számunkra. A határozat áttanulmányozásából egyértelműen kitűnik, hogy az abban, illetve a TEBÉSZ indítványában az alkotmányellenesség okaként megjelölt hivatkozási alapok gyökeresen különböznek egymástól. Azokban egyetlen közös érvet sem lehet fellelni. A két beadvány azonossága mindössze annyi, hogy mindkettő az szja törvényben szabályozott adófizetés kapcsán kifogásol egy korábbi, de más-más kedvezmény megvonását. Ilyen azonosság alapján azonban még több indítvány is felsorolható!

Meg kívánom jegyezni - mint az már a TEBÉSZ beadványából is kiolvasható volt -, természetesen nem újdonság számunkra az az alkotmányossági alapelv, melyet az említett határozat is vezérelvként említ, miszerint „bizonyos mértékű kedvezményre senkinek sincs az Alkotmányon alapuló alanyi joga”. Ugyanakkor ez az elv nem jelenti automatikusan az ellenkezőjét sem, vagyis, hogy a jogalkotónak ne lennének alkotmányos korlátai, amikor hatályos törvények módosítását végzi. „Az Alkotmánybíróság megállapította az is, hogy a szerzett jogok megvonása a jogbiztonság súlyos sérelmét jelenti és ezáltal alkotmányellenes.” (11/1991. AB)

Később a jogszabály változtatások hatásainak visszamenőlegességét kifogásoló indítványok vizsgálatának gyakorlati módszerét is egyértelműen meghatározta az Alkotmánybíróság a 16/1996 AB határozatában: „Mindig az adott ügyben, az eset összes körülményeire tekintettel kell az alkotmányossági vizsgálatnak eldöntenie, hogy az adott kedvezménymegvonási mód a megvonás céljára, és megvalósításának módjára tekintettel alkotmányos-e vagy sem.”

A TEBÉSZ a leírtak teljes ismeretében tehát nem vár mást, mint, hogy a korábbi határozatokban megfogalmazottakra figyelemmel egy gyors és korrekt eljárás keretében a konkrét eset összes körülményeire tekintettel, a konkrét ügyre vonatkozóan döntse el az Alkotmánybíróság: az általunk kifogásolt törvénymódosítás megfelel-e a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglaltaknak, vagy sem!

 Tisztelettel:

 Dióslaki Gábor

 elnök