| Vissza a főoldalra | |||
Tisztelt Majtényi Úr! A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége 1999. 08. 16-án levelet küldött a Pénzügyminiszternek (1. melléklet), hogy az 1999. év elején az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletnél folytatott vizsgálat anyagába a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§. (1), (3) bekezdése alapján betekinthessen. Ezen általános vizsgálat tárgya az akkori - PM forrásra hivatkozó - sajtóhírek szerint, az ÁPTF addigi működésének áttekintése volt, különös tekintettel a csődbejutott brókercégeknél és bankoknál végzett korábbi ellenőrzésekre. A vizsgálati eredményt később véleményezte Tarafás Imre Úr, az ÁPTF akkori elnöke is. Az újságokban megjelent akkori PM tájékoztatás szerint a vizsgálat jelentős hiányosságokat tárt fel a felügyelet működésével kapcsolatban. Ennek következményeként lemondott az ÁPTF elnöke és az egyik helyettese. A
Pénzügyminisztérium 1999. 08. 24-i válaszlevelében (2. melléklet),
melyet illetékességből Barátossy Györgyné Helyettes államtitkár írt alá,
elutasítja a TEBÉSZ betekintési kérelmét. Az indoklás szerint,
a PM nem folytatott tematikus vizsgálatot, továbbá az ÁPTF működéséről
kialakított véleménnyel kapcsolatosan keletkezett anyagok nem minősülnek
nyilvánosságra hozható adatnak. Hivatkozása szerint a kért dokumentumok
a 4/1996. (I.24.) PM rendelet alapján szolgálati titkot képeznek. A hivatkozott
rendelet szövege szerint automatikusan szolgálati titokká minősül az a
dokumentum mely kárt okozhat a nemzetgazdaságnak, illetve az ellenőrzött
személynek vagy intézménynek. A hivatkozott PM rendelet azon dokumentumokat, amely nyilvánosságra hozatala kárt okozhat egy hivatalból ellenőrzött állami intézménynek, vagy egy közalkalmazottnak automatikusan szolgálati titokká minősíti. A TEBÉSZ álláspontja szerint a 4/1996. (I.24.) PM rendelet e szövegrésze nem illeszkedik a jogállam nyilvánosságot előtérbe helyező elveivel. Nem engedhető meg, hogy az állam csak azért titkosíthasson egy dokumentumot, mert az bizonyítja károkozását polgáraival szemben. Ebben az esetben ugyan is túlságosan erős védelemben részesül az állami feladatot rosszul ellátó intézmény, illetve annak hibásan dolgozó munkatársa azon állampolgárokkal szemben, melyeket szakszerű munkájával szolgálni hivatott. Különösen furcsa e szabályozás annak fényében, miszerint törvény alapján az ÁPTF csak akkor perelhető kártérítésért, ha eljárása során jogszabálysértést követett el. Ez viszont nem derülhet ki, mivel az ÁPTF-et törvényi kötelezettségként rendszeresen ellenőrző felügyeleti szerve - a Pénzügyminisztérium -, mely ennek megállapítására hivatott, ha ilyennel találkozik az arra vonatkozó iratokat automatikusan szolgálati titokká nyilvánítja.
A Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége (TEBÉSZ) nevében kérem Önt, mint az Adatvédelmi Biztost, vizsgálja ki a következőket:
|
|||
|
Tisztelettel:
|
|||
|
|
--------------------------------------------------------------- Tőzsdei
Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetsége |
||
| Vissza a főoldalra | |||